Felucia

Felszn: Mocsaras, eserds
Idjrs: prakd, iszony szrazsg
Felucia a Peremvidken kering bolygk egyike, a Felucia Rendszerbl. Felucia mr csak azrt is emltsre mlt, mert legends faunval s nvnyvilggal rendelkezik. A bolyg felsznt mocsrerd s dzsungel bortja, iszonyan magas a pratartalom s a szrazsg. Felucia rdekes nvnyzetei kztt a leghresebb taln az rismret hsev nvnyek, amelyek gigantikus mretk miatt akr embereket is megtmadhatnak. A bolyg shonos faja az apr manszer Felucinok, a bolyg nagyrszt egybknt gossamok s humnok alkotjk. Fvrosa Kway Teow, a bolyg 8.5 milli fvel br.

Felucit 40 000 BBY krl kisebb Gossam kolnik teleptettek be, rohamosan duzzad populcijukkal kirekesztettk a Felucinokat, akik ellentmadsba lendltek, de vgl a gossamok legyrtk ket, gy kzlk k kerekedtek fell. A Keresked Testlet megalaktsval a gossamok nagy hasznot hztak a bolyg svnykincs rtkeibl. Felucit egybknt tbb nagy szervezet prblta megszerezni: elszr a Kztrsasg, ksbb a Szeparatistk lett. A Klnhborban kln zszlaljak rohamoztk meg a Testletet, patthelyzet alakult ki. A 66-os parancsot kveten, a Testlet elhagyta a bolygt s a Szeparatistk felbomlsval a Birodalom fennhatsga al kerlt a bolyg.
|