Givin
Faj

Szrmazs: Yag'Dhul
A givinek a tvoli Yag'Dhul holdjrl szrmaznak. Yag'Dhul holdja a legsszetettebb levegkeverkekbl ll ssze, ennek hatsa az, hogy az sidkben a givinek fldjn nagy erej puszttsok sprtek vgig, magukkal sodorva a fajllomny s a fauna nagy rszt, gy a hold mig az egyik legkiesebb s legkoprabb vilgok egyike, mgis a givinek hamar alkalmazkodtak az adott krlmnyekhez. Hamarosan fejlett civilzic mutatkozott meg itt is, az urbanizci nagy mrtkben bortotta Yag'Dhul felsznt. A givinek humanoid, magas s sovny teremtmnyek, legbizarrabb ismertetjegyk hatalmas, dlledt szemeik s spadt tekintetk, tojsdad koponyjuk a legflelmetesebb kls megjelens. Mindazonltal fontos tudni, hogy a givinek az egyik legelismertebb s legrtelmesebb faj a Galaxisban. Magassguk 180 centimter krl mozog.

A givinek nagyot alkottak a tudomnygak terein, hatalmas elrelpseket vittek vgig a fizika, a csillagszat s a matematikban. Mindezt gyors felfog kpessgeiknek s logikus gondolkodsmdjuknak ksznheten. A givinek nagyon vallsosak, a mindenkori kormnyban teokrcia szerint uralkodnak, igyekeznek bks s blcs dntseket hozni, az agresszi s az erszak sosem volt jellemz rjuk. A givinek mg a hajpts tern is kzismertek, m a verpine illetve a mon calamari hajptsi technika szintjt sosem tudtk elrni s azt megfejteni. A givinek a Klnhborkban a szeparatista erket segtettk, gy pldul elszeretettel alkalmaztak givin ptmunksokat s mrnkket a hadihajk tervezsben.
|