Faj

Sz�rmaz�s: Byss

Magass�g: 170 cm

Az abissz�nok - gyakran "k�klopszok" - a Galaxis fajai k�z� tartoznak, humanoid, testes alkat�ak, magass�guk megegyezik az ember�vel, 170 cm �s 180 cm k�z�tt ingadoznak, a legmagasabb fajegyed ak�r j�val a kett� m�ter felett is j�rhat. Fej�k ar�nytalanul nagy, lapos orruk felett egyetlen, d�lledt szemmel rendelkeznek, amelynek pupill�ja a f�nyt�l f�ggve t�gul vagy sz�k�l. Az Abyssin-rendszer Byss bolyg�j�r�l sz�rmaznak, a sz�l�vil�gon sz�ls�s�ges �ghajlati t�nyez�k vannak, a bolyg� felsz�n�t �rdes sivatag bor�tja, a v�zk�szlet el�g csek�ly, �m az abissz�nok szervezete viszonylag hamar alkalmazkodott ehhez, �gy amellett, hogy v�zig�ny�k minim�lis, szervezet�k �s immunrendszer�k nagyon er�s. K�l�nleges, egyedi k�peszs�g�k, hogy sebhelyeik gyorsan, pillanatok alatt "varr�dik" vissza, valamint v�gtagjaikat ak�r vissza is n�veszthetik.

Az abissz�nok a sz�l�f�ldj�k�n vad, nom�d t�rzsekbe szervez�dnek. A t�rzsek v�ndorl� �letm�dot folytatnak, gyakorta d�lnak visz�lyok �s harcok az o�zisok�rt. A telep�l�sek �l�n vez�rek �llnak, akik kereskedelmi joggal b�rnak, ez kiv�lts�g, ugyanis az abissz�n t�rsadalomban gyakori esetben tiltott dolog a kereskedelem. Az abissz�nok k�zeli bar�ts�gban �llnak a h�ll�szer� Arconaiakkal, a k�t faj k�z�tt viszonylag er�s kapcsolatrendszer �ll fenn. Az abissz�nok csak igen ritka esetben hagyj�k el Byss-t, ha tehetik, eg�sz �let�ket a sz�l�f�ld�n �lik le. P�rz�si id�szakban az udvarl� abissz�nok fut�ssal �s sporttal k�zdenek meg a n�st�ny kegyei�rt.

Az abissz�nok �tlag�letkora 300 �v, ekkora elvesz�tik remek �rz�kszerveik k�pess�g�t, mozg�suk korl�t�zodik, majd el�regednek. �rdekess�g, hogy az abissz�nok sejtjei 80 standard �r�nk�nt cser�l�dnek �jra.